A Régi Csárda a...

Picasa album képek

A Régi Csárda

Amikor a mai Dunántúlon a Pannon tenger hullámzása megszűnt, a dombok és völgyek szárazra kerültek, az ember itt letelepedett. Mikor és kik voltak az első jövevények, nem tudjuk. De az 1970-75 között végzett szakszerű ásatás során előkerült tárgyi emlékek bizonyítják, hogy a korarézkor és a későbronkorban (ie 2300-1900) és a koravaskorban (ie 1900-350) itt emberek éltek.A következő jövevényeket már név szerint ismerjük, a mai Franicaországból a kelták. Ők 250-300 évig éltek itt és temetkeztek a Homok dűlőkben a szőlőhegyre vivő út déli oldalán. (ie 350-12). Kelták hatalmát a hódító Rómaiak törték meg és ie 12-től iu 433-ig uralkodtak Pannóniában. Itt, ezen a helyen is kiépített telepük volt. Temetőjük a szőlőhegyre vezető út jobb oldalán van.A Római birodalomnak is buknia kellett, mert megmozdult az egész Eurázsia. Népek vándoroltak keletről nyugatra és vissza, északról délre, és e mozgások metszéspontja a Kárpátmedence volt. Zalának ez a része már akkor is stratégiai hely, mert a fFöldközi tenger körül létrejött kultúrák, Észak Afrika, Kis- és Délázsia, csak az Adriai tenger folyosóján közlekedhetett Európába. Ennek szárazföldi folytatása Nyugat Zalán át, tehát ezen a vidéken át volt lehetséges. A hatalmas Kanizsabereken való átjutás csak a magyarszerdahelyi patakpart szárazulatán vol tlehető, mely aztán Kanizsa-Buda-Kieven át Belsőázsiába vitt.A honfoglaló magyarok itt élő családokat találtak 907 körül. És már akkor országút –una magna via- húzódott erre észak-dél iránnyal. A középkor nagy részében ez a vidék a Hahót nemzettség érdekeltségébe tartozott.A török megszállás minden eddig kialakult rendet megsemmisített. Kanizsa várának 1690-ben történt felszabadításáva új helyzet állt elő, a birtokviszonyok is átrendeződte.A harcokban résztvevő vezetők jutalmul nagy lehetőségeket kaptak. Batthyány Ádám dunántúli főkapitány seregében szolgált Inkey Ferenc légrádi várkapitány és Kotori vajda. Hűségének jutalmaként kapott Kanizsa környékén hatalmas birtokot. Az Ikey-ek generációkon át eredményesen gazdálkodtak, közéleti tisztségekbe kerültek, míg aztán Inkey János 1842-ben bekövetkezett halálával elveszett minden, mert pazarló gyermekei 4 év alatt elherdáltak mindent.1846 április 6-án az egész birtokot megvette Őfelsége Királyi Fenség Fülöp Jenő, Flandria grófja Brüsszeleszben. Birtokát Clement Péter Ferencre, javai és jogügyi igazgatójára bízta. Tőle többen vásároltak a birtokból, köztük Blumensein Alajos, akitől aztán 1893-ban Németh István vásárolta meg a csárdát a körülötte lévő földdel együtt.A csárda épületét az 1700-as évek második felében építhették. Fogadóságon kívül postakocsi állomás és zsanárszállás szerepe is lehetett.A beárvilág időben gyakran jelentek meg itt ők, a vadvizes és zalai erdőrengeteg mélyéből előlépve találkoztak a civilizációval. Nevezetes az idősek körében még ma is emlegett nőnemű betyár volt Harmat Rozi.Németh Istvántól Németh Károly örökölte a csárdás, aki 1929-ig üzemeltette azt.A közelmúltban történt felújítással az épület visszakapta eredeti formáját és szépségét, és a betérő kedves vendégek szíves rendelkezésére áll.E vázlatos összeállítást készítette Balla Lőrinc.